Pózolj az régi sulid igazgatónőjének irodájának ablakával kintről. XD
Még az a furcsa, hogy most bátyám arról panaszkodik, hogy a beyblade 2. évadjában mennyire fiatalabbnak tűnnek a karakterek, pedig idősebbnek kéne lenniük... xD Aj sokminden régi szép emléken elmerengek mostanság. Régen, amikor még az előző lakásban laktunk, 2.-os, 3.os koromban, akkoris minden nap lementem bandázni, saját beyblade-del.. : D xd minden nap taliztam velük, mindig elkószáltunk, rengeteget játszottunk, és csak mi voltunk bátyámmal a testvérpáros... bezony szebb világ volt még akkor..
Kár, hogy manapság a legtöbb embernek nem jut eszébe, hogy nem a múltat kell visszahozni, hanem ugyanolyan széppé tenni a jelent... amíg erre nem jön rá mindenki, addig semmit sem fogunk haladni.
Ha lenne egy védőszelleme a társaságnak, aki elég ritkán nézne ránk, és így 1 év után mondjuk tenne egy kis látogatást, hát jól lehordana minket azt hiszem, és maximálisan meg is érteném :P Nem, nem tagadna le minket, ez lenne a helyes, de neki nem ez a dolga. Ez olyan, mint az osztály-tanár kapcsolat, ha rossz az osztály, akkor nem a tanárt égetjük, hanem saját magunkat. A tanár pedig nem hagyhat ott minket, meg kell nevelnie az osztályt. Apró gond az, hogy nálunk nincs tanár. xD Seggbe kéne mindenkit rúgni és aztán agyat mosatni. Ha van. Visszanézve ezt az egészet, mindenki annyira szerencsétlen, béna.. xD (én is) Sokszor egyetlen jó szóval le lehetne rendezni valamit, de arra se vagyunk képesek, hogy kimondjuk, vagy legalább leírjuk, pedig tudjuk, hogy ezt kéne. Kabaré. Mindenki annyira eltúloz mindent, mint a tudósok a világ végét. Azzal még ráérünk hé, elvitte a cica a nyelvünket?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése