lost smile.. i think

Már tényleg nem értem az embereket. Mindegyik önző, csak magára gondol először, én pedig azt hittem, azon kivételek közé tartozom, aki sokkal szívesebben segít másoknak és őszintén érdeklődik a másik baja iránt, nem pedig csak bájkedvességből. De, ez... valóban kölcsönös lenne? Miért aggódnak értem a többiek sokkal jobban, mint én magam??